Európában, Ázsiában és Észak-Afrika területén igen elterjedt madárfaj. De betelepítették Új-Zélandra és az Egyesült Királyságba is.

Tömzsi, nagy fejű, hosszú lábú, barnásszürke tollazatú, melyben fehér pöttyök és csíkok helyezkednek el. Testének alsóbb részei világosabbak, melyet sötétbarna csíkok és pöttyök tarkítanak. A fiatal egyedek halványabbak és nem található meg fejükön a felnőttek tollazatára jellemző fejük tetején lévő fehér pettyek. Kistestű bagolyfajta, vaskos testalkatú, farka rövid. Testhossza 21-23cm, szárnyfesztávolsága 54-58cm, tömege 140-285gramm. Homloki része, fejének teteje ellaposodott, ez kicsit mogorva kinézetet kölcsönöz a madárnak. Szemei sárgák.

Nem költöző madár, a nyílt térségeket részesíti előnyben. Ezek pl az erdősávok, erdőségek szélei, parkok, kertek, gyümölcsösök. De előfordul fátlan vidékeken is, homokdűnék, romok közelében, bemerészkedik a falvakba is, időnként a külvárosi területekre is.

Táplálékát kisebb méretű gerincesek, kisemlősök, rovarok alkotják. A rovarokat az alkonyati órákban kapja el, kisemlősökre besötétedés után vadászik. Rendszerint egy magaslati pontról figyeli a terepet, majd áldozatát a földön ejti el. Szokott raktározni üregekben és egyéb rejtekhelyeken.

Monogám madár, a párjával marad élete végéig. Területéhez hű, a hím védelmezi a betolakodóktól. A kuvik nem épít magának fészket. Fészkelőhelyét élőhelyének körülményei alapján választja, így találkozhatunk fészkével üregben, fák odvaiban, sziklák rései között, falakon, régi épületekben. A fészekalj 3-5 tojásból áll, melyen a tojó 28-29napig kotlik. Eleinte csak a tojó eteti őket, majd a hím is beszáll a család táplálásába. A fiókák 7 hét után hagyják el a fészket, bár kell még nekik 1-2hét ezután míg megtanulnak repülni. A kirepülő fiókák messze költöznek szüleiktől. Évente egyszer költ.

Magyarországon rendszeresen fészkel. Állandó, nem vonuló madarunk. A Természetvédelmi Világszövetség állományát stabilnak tartja, így nem tartozik a fenyegetett fajok közé.

Élettartama 10-15 év közé tehető.